ATEX Zónák

ATmosphères EXplosives Logo
Európában a potenciálisan veszélyes területen történő használatra szánt elektronikus vagy elektromos berendezéseknek ATEX-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük a 2014/34/EU irányelv értelmében . Ezt az irányelvet közismertebb nevén ATEX 114 irányelv (a francia „Atmosphères Explosives” szóból származik). Az ATEX berendezések csoportokba és kategóriákba sorolhatók, amelyeket a berendezésen található jelölések jeleznek. A veszélyes területeket zónákra osztják a potenciálisan robbanásveszélyes légkör jelenlétének valószínűsége alapján.
ATEX zónák és a szükséges berendezés kapcsolata
ATEX Zóna Berendezés
Zóna: olyan hely, ahol robbanásveszélyes légkör.. ATEX Zóna Biztosíott védelmi szint.. Jelölés
Gáz Por Kategória Gáz Por
Folyamatosan jelen van.
0 20 két, egymástól függetlenül fellépő hiba eseménye. 1 II 1G II 1D
normál működés közben esetenként előfordulhat.
1 21 egy berendezés meghibásodása esetén. 2 II 2G II 2D
normál működés közben nem valószínű, hogy előfordul,
alkalmanként és csak nagyon rövid. ideig
2 22 normál működésű. 3 II 3G II 3D

ATEX zónák osztályozása a kockázati szint alapján

Az ex zónák 0-tól kezdődnek a gázoknál és 20-nál a pornál, míg a berendezések besorolása 1-től. Az „ATEX zónák” és az „ATEX berendezéskategóriák” kifejezések eredete és számozási rendszere eltérő. A robbanásveszélyes légkör normál működés közbeni megjelenési gyakorisága határozza meg az éghető por és gyúlékony gázok ATEX zónáinak besorolását: A 0 vagy 20 zóna olyan környezetekre vonatkozik, ahol folyamatosan robbanásveszélyes légkör van jelen, például egy tartály belsejében. Az 1. vagy 21. zóna akkor érvényes, ha a robbanásveszélyes légkör csak időszakosan van jelen. Olyan környezetben, ahol a robbanásveszélyes légkör ritka előfordulás a normál működés során, például az 1/21-es zóna körüli területeken, ahol időnként gyúlékony anyagok szóródhatnak ki, a besorolás a 2. vagy 22. zóna lenne.

Robbanásveszélyes légkör és ex zónák

A potenciálisan robbanásveszélyes légkör két típusba sorolható a gyúlékony anyagok típusa és jelenléte alapján. Általában az ATEX zónák, az ex zónák és a robbanásveszélyes légkör kifejezések ugyanazt a fogalmat jelölik. Mint már említettük, a 0/1/2 zónák gyúlékony gázokkal rendelkező területekre vannak kijelölve. Ezek a gázok átmeneti szivárgásokból és kiömlésekből származhatnak, vagy tartósan jelen lehetnek, amint az ATEX 0. zónában látható. Éghető porral rendelkező területeken a 20/21/22 zónákat használják.

A gyúlékony anyagok jelenléte nem elegendő a robbanáshoz. A robbanásveszély előidézéséhez a gyúlékony pornak vagy éghető gázoknak először megfelelő mennyiségű oxigénnel kell keveredniük, hogy robbanásveszélyes keveréket képezzenek. Csak akkor nőnek jelentősen a kockázatok, ha ez a keverék gyújtóforrással találkozik, ami katasztrofális következményekhez vezethet.
A gyújtóforrások nem mindig olyanok, mint amilyenekre számítana – például egy mobil eszköz elektromos íveket tud produkálni.

Minél gyakrabban fordul elő robbanásveszélyes gáz- vagy porfelhő, annál nagyobb a kockázat és annál veszélyesebb a zóna. A „G” gázrobbanásveszélyt jelöl. A „D” porrobbanásveszélyt jelez.

ATEX zónák és berendezéscsoport kategóriák

ATEX I. berendezéscsoport:
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket kizárólag a bányák föld alatti szakaszaihoz és az ilyen bányák felszíni létesítményeihez tervezték, amelyeket tűzpára és/vagy éghető por fenyeget.

ATEX berendezés II. csoport:
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések minden olyan területen használhatók, ahol gázok, gőzök, ködök vagy levegő/por miatt robbanásveszélyes légkör van jelen. A példák közé tartoznak többek között az élelmiszeripar, a vegyi üzemek, az olaj- és gázipari üzemek, valamint a gyógyszeripar termelő létesítményei

Berendezés kategóriák a II. berendezéscsoporton belül:

1. felszereléskategória:
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseknek nagyon magas szintű védelmet kell biztosítaniuk, mivel a 0-s zóna (gázok) vagy a 20-as (por) területeken történő használatra tervezték. A tipikus alkalmazások közé tartozik a tartálykocsi belseje vagy a porszűrő belseje. A berendezés kialakításának védelmet kell nyújtania, még a berendezéssel kapcsolatos események ritka esetekben is. Ezenkívül a biztonságnak sértetlennek kell maradnia két független hiba esetén is. A legtöbb berendezés nem kap 0. zóna jóváhagyást e területek korlátozott mérete, valamint a tervezéssel és tanúsítással kapcsolatos magas költségek miatt. Az ebbe a kategóriába tartozó berendezésekre példa a robbanásbiztos munkalámpa .

2. felszereléskategória:
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket az 1. zónában (gázok) vagy a 21. zónában (por) történő használatra tervezték, és magas szintű védelmet nyújtanak. Ezek a zónák jellemzően olyan területeket foglalnak magukban, mint egy tartálykocsi elosztója vagy egy siló belseje. A berendezés biztosítja a biztonságot a várhatóan gyakran előforduló zavarok vagy hibák esetén.

3. felszereléskategória:
Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések alkalmasak a 2-es zónára (gázok) vagy a 22-es zónára (porok), ahol a normál működés során robbanásvédelem szükséges. Az ilyen berendezések általában festékgyárakban, raktárakban találhatók. Ezen a szinten a biztonság jellemzően ívmentes kialakítással és a berendezés felületi hőmérsékletének korlátozásával érhető el.